Az abszorpciós hűtés már évtizedek óta létezik, leginkább ipari létesítmények tekintetében számottevő az alkalmazása. Az elmúlt évszázad második felében inkább a kompresszoros hűtők terjedtek el, hiszen a villamos energia olcsó volt, így nem érte meg a befektetést. Sajnos csak sokkal később eszméltünk rá, hogy a villamos energiával működtetett hűtőrendszerek kétszeresen is környezetszennyezőek. Először is az elektromos áram előállításakor a hőerőművekben nagyon nagy százalékban jön létre veszteség, másodszor pedig a hűtőfolyadék, vagyis a hőszállító anyagként alkalmazott közeg, roppant káros az ózonpajzsra.
Az abszorpciós folyadékhűtők felépítése, működési elve
A bevezetett energia szerint a folyadékhűtő berendezések lehetnek kompresszoros és abszorpciós rendszerűek.
Az abszorpciós gépeknél szintén megtalálhatók azok a fő szerkezeti részek amelyek a kompresszoros gépek működését is biztosítják, az elpárologtató, a kondenzátor és az expanziós szelep, illetve ezek működési elve is hasonló. Az abszorpciós berendezésben a hűtő körfolyamat hasonló, mint a kompresszoros folyadékhűtő berendezésben, a nagynyomású, folyékony halmazállapotú hűtőközeg a kondenzátorból az expanziós szelepen keresztül az elpárologtatóba jut, miközben nyomása és hőmérséklete csökken és a rendszer hűtésére használt közvetítő közegből hőt von el. Az elpárologtatóból a hűtőközeg az abszorberbe, a rendszer legkisebb nyomású részébe jut. Az abszorberben a hűtőközeg kondenzálódik, és egyben itt játszódik le az abszorbálás is az oldószerrel. A hűtőközegben gazdag oldatot az úgynevezett szegény oldatot szivattyú nyomja a rendszer nagynyomású részébe, a kiűzőbe. A kiűző hőcserélő egységébe betáplált hőenergia (amely lehet melegvíz, gőz, füstgáz, direkt gázégővel felszerelt berendezés esetén földgáz vagy egyéb gázok pl. biogáz) hatására a hűtőközeg a szegény oldatból gőz formájában távozik és visszajut a kondenzátorba. A kiűzőben visszamaradt hűtőközegben szegény, oldószerben gazdag oldat az abszorberbe kerül, és a körfolyamat kezdődik elölről. Az abszorpciós folyadékhűtőben a hűtőközeget szivattyúval szállítjuk a rendszer kisnyomású oldaláról a nagynyomású oldalra, míg a kompresszoros folyadékhűtőnél ugyanerre a feladatra a kompresszor szolgál. Röviden összefoglalva az összehasonlítást: a kompresszoros folyadékhűtőkben található kompresszor és az abszorpciós folyadékhűtőkben található abszorber, az oldatszivattyú és a kiűző, ugyanazt a feladatot látják el.
Alkalmazási lehetőségek - Ko- és trigenerációs lehetőségek
Egyre többen ismerik fel a kapcsolt energiatermelés előnyeit, amely során gázmotor illetve mikroturbina segítségével állítanak elő a villamos energiát és az energetikai folyamatok során felszabaduló „hulladékhőt” hasznosítják különböző célokra. A kombinált, azaz egyidejű energiatermelés előnyei, a kogeneráció összhatásfoka. Ahhoz, hogy ez a hatásfok megmaradjon az év folyamán, minél hosszabb időszakban szükség van a hőenergia állandó hasznosítására. Ez különféle hőenergiát felhasználó technológiák esetében nem okoz gondot, inkább az épületek hűtése-fűtése a kritikusabb, habár a hőenergiát abszorpciós folyadékhűtők segítségével ma már könnyen transzformálhatjuk hűtőenergiává. Ezt a kombinált rendszert nevezzük trigenerációnak.
Legfőbb előnyök:
- nincsenek magas nyomás alatt lévő alkatrészek,
- alacsony villamos energiafogyasztás, nincs szükség villamos hálózatfejlesztésre,
- alacsony zajszint és vibráció,
- nyári villamos energia csúcs „levágása”,
- alacsony üzemeltetési költség hulladékhő esetén,
- állami támogatás (külföldön),
- környezetbarát
Megtérülés
A berendezéseket már sorozatgyártás keretein belül készítik, ezáltal az áraik is egyre elfogadhatóbbak. A gazdaságos üzemeltetésnek köszönhetően a megtérülésük a kisebb teljesítmény tartományban a kompresszoros folyadékhűtővel összehasonlítva kb. 2-3 évre tehető, míg a nagyobb teljesítmény értékeknél az abszorpciós berendezés beruházási költsége megközelíti, sőt egyes esetekben a kompresszoros folyadékhűtő ára akár magasabb is lehet, ezért a nagyteljesítményű gépeknél nem is beszélhetünk minden esetben megtérülési időről a kompresszoros gépekkel szemben.